A vállalkozások világában a „kiszámláztam, tehát megvan” gondolat veszélyes: a vevőkövetelés a mérlegben eszköz, de a valóságban egy kockázat. A számvitel (Sztv.) pont ezért kéri számon az óvatosságot: ha a követelés várhatóan nem fog teljes egészében megtérülni, értékvesztést kell elszámolnod. A társasági adó (TAO) viszont más logikát követ: sok esetben csak akkor „engedi el” adóalapban a veszteséget, amikor az már ténylegesen realizálódik vagy megfelelően igazoltan behajthatatlanná válik.

Az alábbiakban végigmegyünk a lényegen: mikor kell értékvesztés, mikor kell leírni behajthatatlanként, és hogyan „fordul át” mindez TAO-korrekciókba.

1) Mikor kell értékvesztést elszámolni a vevőkövetelésre?

Az Sztv. szerint a mérlegfordulónapon fennálló, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél értékvesztést kell elszámolni a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg különbözetére akkor, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.

Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem (csak) a számlát minősíted, hanem a vevőt/adóst: fizetési fegyelem, vitatott teljesítés, részletfizetés, felszámolási kockázat, biztosítékok, egyezségi ajánlatok, stb.

Kisösszegű követelések esetén az Sztv. megengedi a csoportos (százalékos) megközelítést is, ha elkülönített nyilvántartásban kezelitek.

Értékvesztés visszaírása

Ha később javul a megtérülés (pl. a vevő fizet, megállapodás születik, biztosíték realizálódik), akkor a korábban elszámolt értékvesztést vissza kell írnod, de legfeljebb az eredeti nyilvántartásba vételi értékig.

2) Behajthatatlan követelés vagy kétes követelés: mi a különbség?

Itt szokott elcsúszni a gyakorlat.

• Értékvesztés: a követelés még a mérlegben van, csak azt mondod, hogy várhatóan nem térül meg teljesen.
• Behajthatatlan követelés: a követelést már nem mutathatod ki a mérlegben; legkésőbb mérlegkészítéskor le kell írnod hitelezési veszteségként.

Ez azért fontos, mert a TAO (és egy ellenőrzés) szemében teljesen más dokumentációs és korrekciós pályán mozog a két eset.

3) A TAO alapszabály: az értékvesztés tipikusan nem „azonnal levonható”

A TAO-törvény fő logikája ennél a témánál: a számviteli óvatosság (korai veszteségelszámolás) ≠ adóalap-elismerés.

3.1. Növelő tétel: ha értékvesztést számolsz el követelésre

A Tao tv. szerint az adózás előtti eredményt növeli az adóévben követelésre elszámolt értékvesztés összege.

Magyarul: könyvelésben ráfordítás, TAO-ban tipikusan vissza kell adnod (adóalap-növelés).

3.2. Csökkentő tétel: amikor „visszafordul” a történet

A Tao tv. csökkentő tételként engedi figyelembe venni többek között:

• a követelésre visszaírt értékvesztést,
• a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált részt,
• illetve bizonyos jogcímeken a követeléssel kapcsolatban elszámolt bevételt,

de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés összegéig.

Itt jön be a kulcsfogalom.

3.3. Mi az a „nyilvántartott értékvesztés”?

A Tao tv. definíciója szerint: a követelésekre számviteli szabályok alapján elszámolt és adózás előtti eredménynövelésként figyelembe vett értékvesztés, csökkentve az adózás előtti eredmény csökkentéseként már figyelembe vett összegekkel.

Gyakorlati jelentés: érdemes vevőnként (adós/partner szinten) vezetni egy TAO-„memóriát”, hogy pontosan lásd, mennyi az a keret, ameddig később csökkenthetsz.

4) TAO-s „behajthatatlan” – a 365 napos (20%-os) könnyítés is ide tartozik

A Tao tv. saját fogalmi körében behajthatatlannak tekinti

• azt, ami megfelel a számviteli törvény szerinti behajthatatlan követelésnek, és
• pluszban: azon követelés bekerülési értékének 20%-át, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető.

Ez a gyakorlatban kifejezetten hasznos, de csak akkor, ha rendben vannak az alapok (lejárat számítása, érvényesíthetőség, dokumentáltság).

5) Egy rövid, számszerű példa (hogy összeálljon a kép)

Tegyük fel:

• 2025-ben van egy 1 000 000 Ft-os vevőkövetelésed, ami év végéig nem folyt be.
  2025. év végi minősítés alapján 60% várható veszteséget látsz → 600 000 Ft értékvesztést számolsz el.

Számvitel (2025):

• ráfordítás: 600 000 Ft

TAO (2025):

• növelő tétel: +600 000 Ft (követelésre elszámolt értékvesztés).
  → „nyilvántartott értékvesztésed” e vevőre: 600 000 Ft.

2026-ban történik két dolog:

• 300 000 Ft-ot a vevő mégis megfizet (részlet/megállapodás),
• 400 000 Ft pedig dokumentáltan behajthatatlanná válik.

Számvitel (2026):

• a megtérülő rész miatt az értékvesztés megfelelő részét visszaírod,
• a behajthatatlan részt leírod (tipikusan az értékvesztés „terhére” is rendezhető).

TAO (2026):

• csökkentő tételként figyelembe veheted a visszaírt értékvesztést és/vagy a behajthatatlanná vált részt, de összesen legfeljebb 600 000 Ft-ig (a nyilvántartott értékvesztés erejéig).

A lényeg: TAO-ban az értékvesztés „adóhatása” tipikusan időben eltolódik – ezért kell követni partnerenként.

6) Gyakori buktatók, amik TAO-kockázatot csinálnak

1. Nincs alátámasztott minősítés (miért 30%? miért 80%?): a „megérzés” nem könyvvizsgálat- és NAV-barát.
2. Összemosódik az értékvesztés és a behajthatatlan leírása: pedig a mérlegben való kimutathatóság a választóvonal.
3. Nem vezetett „nyilvántartott értékvesztés” keret vevőnként: emiatt elcsúszik a csökkentő tétel korlátja.
4. 365 napos (20%) szabály félreértelmezése: különösen az elévülés/bírósági érvényesíthetőség kivétele miatt.
5. Kapcsolt/egyedi megállapodások (elengedés, beszámítás, engedményezés): ezeknél a korrekciók és a bizonyítási teher tipikusan kényesebb.

7) Gyors zárási ellenőrzőlista (év végi zárás előtt)

• Kintlévőséglista + lejárati bontás (0–30 / 31–90 / 91–180 / 180+).
• Vevőminősítés (objektív szempontokkal) és várható megtérülés becslése.
• Döntés: értékvesztés vagy (ha már az) behajthatatlan → leírás mérlegkészítésig.
• TAO-keret vezetése vevőnként: „nyilvántartott értékvesztés” számítása.
• TAO-korrekciók: növelő (értékvesztés) és későbbi csökkentő (visszaírás/behajthatatlanság) logika rendbetétele.
• Számviteli politikában való megfelelő dokumentáltság

Ha szeretnéd, átnézzük veled a kintlévőség-állományodat és kapsz egy gyakorlatias, vevőnkénti értékvesztés- és TAO-korrekciós térképet (milyen dokumentum kell, mikor értékvesztés, mikor leírás, mennyi a „nyilvántartott értékvesztés” kereted). Írj nekünk, és egyeztetünk egy rövid konzultációt, ahol a legnagyobb adókockázatokat is azonosítjuk.