Számviteli teljesítés és cutoff

Amikor a december nem csúszhat át januárba

Év vége, zárás, határidők, pezsgő… és közben ott lapul a háttérben egy csendes szereplő: a számviteli teljesítés. Ha könyvvizsgálatról van szó, itt jelenik meg az egyik klasszikus kockázat: a cutoff.

Ez elsőre technikai részletnek tűnik, de valójában azon múlik rajta, hogy a beszámoló „elmeséli-e az igazat” az adott évről. Nézzük meg emberi nyelven, miről is van szó, és miért fontos ez a könyvvizsgálónak – és Neked is.


Mi az a számviteli teljesítés „emberi nyelven”?

Számviteli teljesítésről akkor beszélünk, amikor gazdasági értelemben valóban megtörténik az ügylet. Nem az a lényeg, hogy mikor megy ki a számla, vagy mikor utal a vevő, hanem például az, hogy:

  • mikor szállította le az árut,
  • mikor nyújtotta a szolgáltatást,
  • mikor keletkezett a számviteli törvény értelmében ténylegesen a bevétel vagy a ráfordítás.

Pár tipikus helyzet:

  • Áruszállítás
    Az áru 12.28-án elhagyja a raktárt, a vevő átveszi, a számla viszont csak 01.03-án megy ki.
    Számviteli szempontból a teljesítés dátuma még december, nem január.
  • Szolgáltatás
    Egy havi tanácsadói szerződés decemberre vonatkozik, de a számlát január elején állítják ki.
    A ráfordítás decemberben jár, még ha papíron csak januárban érkezik is.
  • Időszakot átfedő számlák
    Rezsi, telekommunikáció, bérleti díjak, biztosítások: gyakran több hónapot fednek le. Ilyenkor a költséget aszerint kell „szétosztani”, hogy melyik időszakra vonatkozik.

A lényeg:
A beszámoló adott évének csak azokat a bevételeket és ráfordításokat szabad tartalmaznia, amelyek gazdaságilag tényleg az adott évhez tartoznak.


Mi az a cutoff a könyvvizsgálatban?

A cutoff kockázat annak a veszélye, hogy:

  • bevételek vagy ráfordítások nem a megfelelő időszakban jelennek meg a könyvekben,
  • a vállalkozás „átcsúsztat” ügyleteket egyik évről a másikra.

Ez történhet véletlenül, kapkodásból, de akár tudatosan is (például eredmény „szépítése” a kecsegtető bónusz miatt).

Könyvvizsgálói szemmel ez azt jelenti, hogy a beszámoló:

  • alul- vagy felülmutatja az árbevételt (overstatement/understatement),
  • torz képet ad az eredményről,
  • bizonyos mutatók (EBITDA, adózás előtti/utáni eredmény, saját tőke) félrevezetőek lehetnek.

Tipikus cutoff-hibák a gyakorlatban

Néhány helyzet, amit könyvvizsgálatkor mindig gyanúsan nézünk:

  1. Decemberi teljesítés, januári számlázás, de „januárra könyvelve”
    Például:
    • kiszállítás 12.29-én,
    • teljesítés dátuma is 12.29.,
    • számla kelte 01.05.,
    • könyvelés (tévesen) januárra kerül.
      A könyvvizsgáló kérdése ilyenkor a következő: „Biztos, hogy ez nem a tavalyi árbevételt növelte volna?”
  2. Januári teljesítés, de „még decemberre húzott” bevétel
    Számla 12.30-i teljesítési dátummal, miközben:
    • az áru valójában csak januárban ment ki,
    • a szolgáltatás tényleg januárban valósult meg.
      Itt az a kockázat, hogy a vállalkozás mesterségesen növeli az előző évi eredményt.
  3. Időszakos szolgáltatások egyben, „szétszedés” nélkül
    Például október–január időszakra szóló biztosítás, egy összegben költségként elszámolva októberben.
    Ilyenkor a december 31-i beszámolóban időbeli elhatárolást kell alkalmazni, hogy:
    • csak az adott évre eső rész terhelje az eredményt,
    • a többi a következő évre „vigye át” a költséget.
  4. Szállítói számlák, amelyek „elvesznek” a zárásban
    A beszállító decemberben teljesít, de a számla csak januárban fut be, és:
    • nem kerül be utólag a nyitásba,
    • nincs passzív időbeli elhatárolás.
      Eredmény: az előző évi költség hiányzik, a nyereség túl magas.

Mit csinál ilyenkor a könyvvizsgáló?

A könyvvizsgáló ilyenkor nem „kekeckedik”, hanem a beszámoló valósághűségét próbálja megfogni. Tipikus eljárások:

  • Cutoff-tesztek az év vége körüli időszakra
    Részletesen átnézi:
    • a decemberi és januári számlákat,
    • a raktármozgásokat, szállítóleveleket,
    • a szerződéseket, teljesítési igazolásokat.
  • Összevetés más bizonylatokkal
    Például:
    • szállítólevél dátuma vs. számla teljesítési dátuma,
    • szerződés szerinti időszak vs. számlán szereplő időszak,
    • banki jóváírás, fuvarokmányok, e-mailes egyeztetések.
  • Kérdezés, egyeztetés
    Ha valami nem áll össze, megkérdezzük:
    • „Mikor történt valójában a leszállítás?”
    • „Később jött csak a számla?”
    • „Nem maradt elhatárolásban ez vagy az?”

Ha a cutoff-hibák összességében jelentősek, a könyvvizsgáló módosító javaslatot tesz a könyvelésre, szélsőséges esetben pedig a véleményében is megjeleníti a problémát.


Miért probléma ez a vállalkozásnak?

A cutoff-hibák következményei:

  • torz eredmény (vagy túl magas, vagy túl alacsony), ezáltal helytelenül megállapított nyereségadó,
  • rossz döntések a menedzsment részéről (rájuk építenek beruházást, osztalékot, hitelfelvételt),
  • bankok, befektetők, tulajdonosok felé félrevezető kép,
  • és könyvvizsgálatnál komoly vitapont lehet.

Ha több évig „csúszkálnak” a tételek, a hatás felnagyítódhat, és egy idő után már nehéz kibogozni, mi hova tartozik.


Mit tehet a cég a cutoff-kockázat csökkentésére?

Néhány egyszerű, de hatékony lépés:

  1. Zárási ütemterv
    Legyen világos, ki mikor:
    • gyűjti be a decemberi és januári számlákat,
    • zárja a készletet,
    • egyezteti a szállítói és vevői egyenlegeket.
  2. Külön figyelem a határidő körüli bizonylatokra (12.15–01.15)
    Ezeket érdemes egy külön listára venni, és:
    • átnézni a teljesítés időpontját,
    • eldönteni, melyik évhez tartoznak.
  3. Időbeli elhatárolások tudatos használata
    Ne „luxusnak” tekintsd, hanem eszköznek:
    • szolgáltatások, biztosítások, bérleti díjak,
    • állandó rezsiköltségek,
    • nagyobb, projektjellegű szerződések esetén.
  4. Kommunikáció a könyvelővel / könyvvizsgálóval
    Ha bizonytalan, inkább kérdezz:
    • „Ezt most melyik évre tegyük?”
    • „Érdemes rá elhatárolást csinálni?”
      A jó kérdés sok felesleges vitát megelőz.

Ha nem szeretne a cutoff-on elcsúszni

A számviteli teljesítés és a cutoff elsőre száraz, technikai téma, de a gyakorlatban itt dől el, mennyire „őszinte” a beszámoló az adott év teljesítményéről.

Ha úgy érzed, hogy:

  • év végén kapkodás van a számlákkal,
  • bizonytalan, mikor mit kellene elhatárolni,
  • gyakran merül fel vita azon, „melyik évre tegyük”,

akkor érdemes ezt rendszerszinten rendbe tenni.

Ha szeretnéd, hogy a könyvelés és a könyvvizsgálat során a cutoff ne kockázat, hanem kipipált tétel legyen, szívesen segítünk a folyamatok átnézésében, kialakításában, vagy akár a következő zárás „végigkísérésében”. Kérj időpontot ide kattintva!